Lassan véget ér a 2022-es év, elérkezik az új év, új reményekkel, új tervekkel, új kihívásokkal.
Ma már teljesen természetes, hogy az év utolsó napját megünnepeljük, másnap boldog új évet kívánunk barátainknak, családtagjainknak, továbbá mindezeknek megvan a „kötelező” rituáléjuk. Azonban elgondolkodhatunk, hogy mióta léteznek ezek a szokások? Természetesen nem mindig volt így, mint manapság.
Nézzük meg kicsit a szilveszter és az új év történetét, hiszen ezek rengeteg érdekességet foglalnak magukban.
Mióta van szilveszter?
Napjainkban teljesen természetes, hogy szilveszterkor ünnepelünk, éjfélkor pezsgőt bontunk és boldog új évet kívánunk egymásnak.
Ez azonban nem volt mindig így, ráadásul nincs egy egységes dátum arra vonatkozólag, hogy mióta van így.
Abban biztosak lehetünk, hogy már az ókorban is tartottak évbúcsúztató ünnepségeket és az újévi köszöntés már akkor is általános volt. A dátum azonban kultúránként eltérő volt, illetve még ma is az. Elegendő, ha azt megnézzük, hogy a kínai újév februárban van, a zsidó újév szeptemberben, tehát nem minden területen egyértelmű, hogy az új év kezdete január elseje.
Az első alkalom, amikor január elsejére került az új év első napja i.e. 46-ban volt, amikor a julián naptárt bevezették Rómában. Igaz, hogy 500 évvel később ezt eltörölték, majd csak 1582-ben, a Gergely-naptár bevezetésekor került újra erre a napra az új év kezdete.
Ám ez sem történt meg minden országban, hiszen például Dél-Európában már jóval korábban, a XIV. században is ekkor kezdték az új évet, ezzel szemben azonban Angliában csak a XVIII. század közepén vezették be. Ennél még extrémebb, hogy Görögországban csak a XX. század első felében került január elsejére az új év első napja, tehát ők még csak száz éve tértek át arra a dátumra, amire a világ nagy része már többszáz éve.
Szilveszter napjának névadója
Bár minden évben megünnepeljük az év utolsó napját, nem tudunk túl sokat ennek a napnak a névadójáról.
December 31-e, az év utolsó napja, I. Szilveszter pápa ünnepe, aki i.sz. 314 és 335 között volt pápa. Nemcsak a kereszténységért tett sokat, de az emberek sorsát is szívén viselte. Egyik legjelentősebb cselekedete Nagy Konstantin császár megtérítése volt.
Az 1582-es naptárreform után, amikor az év utolsó napja és a következő év első napja meghatározásra került, az óév utolsó napját I. Szilveszter pápáról nevezték el. Ennek ellenére több nem keresztény kultúrában is szilveszternek hívják az év utolsó napját, akkor is, ha az a Gergely-naptár szerint nem december 31-ére esik.
A szilvesztert a nyugati világban már évszázadok óta nagyon hasonlóan ünneplik az emberek. A lényege az óév elbúcsúztatása és az új év köszöntése. Régebben kötött hagyományai voltak ennek a két napnak, melyek részben ma is élnek, még modern társadalmunkban is. Következő, két nap múlva esedékes cikkünkben ezeket a részben elavult, részben még mindig meglévő szokásokat elevenítjük fel.
A naptár használata
A naptár használata régóta szokásban van, megkönnyíti a hétköznapjainkat és a családi események megtervezését.
Az év utolsó napjának közeledtével az emberek beszerzik a következő évi naptáraikat, határidőnaplóikat és egyéb eszközöket, melyekkel megkönnyítik a következő év időbeosztását, illetve annak megtervezését.
Ha eddig még nem tetted meg, ideje beszerezni a 2023-as naptárat és határidőnaplót. Bár digitális társadalomban élünk néhány éve, a papíralapú naptárak soha nem mennek ki a divatból, hiszen bizonyos szempontból és bizonyos körülmények között egyszerűbb azok használata. Például egy családi tervezőnaptár sokkal jobb, ha papíralapú és az otthonunk egyik közös helyiségében kap helyet, hiszen minden családtag azonnal látja a közös időbeosztást.
Ha eddig még nem tetted meg, most rendeld meg a 2023-as naptárat a Depot irodaszer webáruházból!